A svájci frank Svájc és Liechtenstein hivatalos pénzneme, váltópénze a rappen.

A svájci frank nagyon stabil valutának bizonyult a történelem során, és máig a "mentsvár" valuta szerepét tölti be: gyakorlatilag nem inflálódik és 2000. május 1-ig 40%-os kötelező aranyfedezeti arányt írt rá elő a törvény. A valutát csak egyetlenegyszer, a gazdasági világválságot követően kellett leértékelni, ez a 30%-os leértékelés is csak a font sterling, az amerikai dollár és a francia frank leértékelése után történt meg.

A svájci frankot 1850-ben vezették be a francia frankkal azonos értékben, felváltotta a kantonok addig használt különféle pénzeit. 1865-ben Franciaország, Belgium, Olaszország és Svájc létrehozta a Latin Monetáris Uniót, melynek keretében egységesen 4,5 g ezüstben, illetve 0,290322  g aranyban rögzítették a pénzlábat. Habár a monetáris unió 1920. után szétbomlott és 1927-ben hivatalosan is megszűnt, Svájc egészen 1967-ig megmaradt a standardnál. Mára a svájci frank lett az utolsó, Európában használt frank. Mindkét világháború csak kis hatással volt a svájci pénzverésre, átmenetileg használtak bronzot és cinket az érmék előállításához. 1931-ben az 5 frankos súlyát 25-ről 15 grammra csökkentették, alapanyagnak a .835-ös ezüstöt használták. A következő évben az 5 és 10 rappennél bronznikkelt kezdtek használni nikkel helyett. 2016-os felmérések alapján a készpénz a svájci lakosok körében igen népszerű, sokan ragaszkodnak az 1000 frankos bankjegyhez is, amit azonban néhány politikus ki szeretne vonni a forgalomból, hogy visszaszorítsák a pénzmosást .

Érmék

Az érmék kinézete alig változott 1879 óta. Az érmék egy 22 csillagból álló gyűrű mintáját hordozzák magukon. 1983-ban 23-ra növelték a csillagok számát. Mivel a csillagok Svájc kantonjait szimbolizálják, a változtatás a Svájci Föderáció 1979-es bővülését szimbolizálja, mikor is Jura tartomány kivált a Berni kantonból és így az lett a 23. kanton.

Az új 1 és 2 rappenesek előlapján egy kereszt, hátlapján egy kalász és az értékjelzés látható.

Az 1 rappenes érmék 2006-ig forgalomban maradtak, habár folyamatosan csökkentették a mennyiségét, de valójában nem volt jelentős monetáris szerepe a XX. század utolsó negyedében. Az 1 rappen a 70-es évek végén, 80-as évek elején vált használaton kívülivé, de csak 2007. január 1-jén vonták ki a forgalomból és szüntették meg mint fizetőeszközt. A régóta elfeledett 2 rappent 1974 óta nem verték, de csak 1978. január 1-jén vonták ki a forgalomból. A 10 rappenes érme 1879-től mostanáig az eredeti méretben és lenyomattal készült (kivéve az 1918-19-es és az 1932–39-es időszakokat), és továbbra is forgalomban van.

Az összes svájci érme nyelv-semleges (legalábbis ami Svájc 4 hivatalos nyelvét illeti), a lenyomaton csak számok, a frank Fr. rövidítése, és a latin nyelvű mondatok, "Helvetia" (mint Helvét köztársaság), "Confederatio Helvetia", azaz Svájci Konföderáció (névértéktől függően), illetve a "Libertas" felirat (a szabadság római istennője) szerepel a kisebb érméken. A tervező neve jelölve van az érméken az álló Helvetia és a címeres pajzs mellett.

Az általános érméken kívül számos ezüst, valamint arany emlékérmét adtak ki, továbbá ún. lövésztallérokat 1842-1939- ig. Ezek az érmék nem számítanak törvényes fizetőeszközöknek, de beválthatók névértéken a postahivatalokban, valamint a nemzeti és kantoni bankokban. Ezeknek az alapanyagértékük vagy a gyűjtőknek számító értékük ugyanannyi, vagy több, mint a névértékük.

Bankjegyek

6. sorozat

Az első, külföldi közreműködés nélküli, teljes egészében Svájcban tervezett és gyártott széria volt. 1976. október 4. (100 frankos) és 1979. november 5. (10 frankos) között hozták forgalomba őket. A címletsort 2000. május 1-jén vonták be, de még 20 évig, 2020. május 1-ig érvényes fizetőeszköznek minősülnek.

A 7. sorozat bankjegyei tartalékbankjegynek készültek arra az esetre, ha a 6. szériát széles körben hamisítani kezdik.

8. sorozat

10 frankos bankjegy a 8. szériából Le corbusier arcképével az előlapon. A hátlapon Chandigarh (India) város kormányzati negyedének alaprajza látható.

A szériát Jörg Zintzmeyer (1947-2009) tervezte. A bankjegyeken szereplő neves személyiségek a képzőművészet, zene, irodalom, építészet és a történettudomány svájci nagyjai köréből kerültek ki, egyszersmind kifejezik az ország nyelvi és kulturális sokszínűségét. Összesen 18 biztonsági elemet tartalmaznak (pl.: hologram, mikroírás, UV, bújtatott fémszál, árnyalatos vízjel, rejtett képek, stb.), ezért gyakorlatilag lehetetlen igazán jó minőségben hamisítani őket. A 10, 20 és 50 frankosok csak 2000 óta vannak ellátva a mikroperforációs biztonsági elemmel (microperf®), a nagyobb címletek eleve ezzel kerültek forgalomba. Ennél a biztonsági elemnél apró lyukak adják ki a bankjegy névértékét jelző számot.

9. sorozat

2012-ben elején új bankjegyeket bocsátott volna ki a nemzeti bank,de technikai gondok miatt a széria bevezetése csúszott. Az új bankjegyeket a Landgraf cég speciális papír-polimer hibrid durasafe anyagára - Landgraf's Durasafe hybrid substrate - nyomtatják. Tervezésükre meghirdetett pályázatot Manuel Krebs nyerte, ennek ellenére, gyakorlati megfontolásokból, végül is a második helyezett Manuela Pfrunder változatát fogadták el.Az új típusú bankjegyek első címlete, az 50 frankos 2016. április 12-én került forgalomba.

A 2008-as Guiness Rekordok Könyve szerint a Svájci frank a világ legbiztonságosabb bankjegye, 18 biztonsági funkcióval ellátva, mint pl.: a döntött számjegy, ami csak bizonyos szögböl látható. A központi bank jelentése szerint a hamis bankjegyek aránya 1:100 000 valódi bankjegyhez képest, míg az euro 1:20 000, az USA dollár pedig 1:10 000 arányú.

Emellett Svájc is úgy döntött, hogy lecseréli meglévő bankjegyeit. Az újakat 2016. és 2019. között bocsátják ki, összesen hatfajta bankjegy (a 10-es, a 20-as, az 50-es, a 100-as, a 200-as és az 1000-es újul) meg. A svájci bankjegycsere keretében lecserélik a legmagasabb értékű címletet, az 1000 frankost is, amely kivételes helyzetbe került, miután az EKB május elején jelentette be, hogy elbúcsúztatja az – 158 ezer forintot érő – 500 euróst. Elsősorban azért, mert a nagy értékű bankjegy fölöttébb népszerű a feketegazdaságban, főszerepet játszik a pénzmosásban. Mivel az 1000 frankos az 500 eurósnál is nagyobb – 285 ezer forintos – értéket képvisel, fennáll a veszélye, hogy az 1000 frankos kerülhet a feketegazdaság célkeresztjébe. A frank globális szinten jóval kisebb jelentőségű pénz, mint az euró. Svájc szerint az országban magas a bérszínvonal, jelentős kultúrája van a készpénzhasználatnak, ez pedig indokolttá teszi az olyan magas értékű bankjegyek használatát, mint az 1000 frankos.

A kivont fém- és papírpénzek beválthatóak az 1096 Budapest, Ráday u. 1-3. alatt található General Change kft-nél.

Forrás: wikipedia,

James Mackay: Érmék és Éremgyűjtés