A német márka a Német Szövetségi Köztársaság törvényes pénzneme volt az 1948-as bevezetéstől 1999-ig, amikor szerepét átvette az euró. Váltópénze a pfennig volt (1 márka = 100 pfennig).

Története

 Maga a márka szó a középkori eredetű súly mértékegységről kapta a nevét, amit a 11.századtól használtak. A márka tradicionálisan fél font súlyú volt és 8 unciára vagy 16 latra osztották. A kölni márka kb. 234 grammnak felelt meg. A márka a német egység 1871-es létrejötte utáni Németország pénzegysége. Ezt megelőzően a különféle német államok sokféle pénzegységet hoztak forgalomba, melyek többségének értékét az egyleti tallérhoz (Vereinsthaler) rögzítették. Miután Németország 1945. májusában feltétel nélkül megadta magát a szövetséges hatalmaknak, területét amerikai, brit, francia és orosz megszállási övezetekre osztották fel. A szövetséges hatalmak 1949. májusában adták át a polgári igazgatást az újonnan létrejött Szövetségi Köztársaságnak, de a szakadás kelet és nyugat között már egy évvel korábban ,az új német márka bevezetésekor létrejött. A német márkát először a szövetséges hadsereg bocsátotta ki. Később az 1948-as év során a Bank Deutscher Länder folytatta a kibocsátást, majd 1960-tól a Deutsche Bundesbank. Az évek során egyre nőtt a bizalom a német márkával szemben, jől őrizte értékét olyan időkben is, amikor a térség valutáinak gyorsuló inflációval kellett szembenézniük. A bizalom külföldön is megmutatkozott: a német márka az amerikai dollár után a második legnagyobb mennyiségben tartalékolt valuta volt (az euró bevezetéséig). A német márkának jelentős szerep jutott az újraegyesítés során is: 1990 júliusában hivatalosan bevezették az NDK-ban az addigi kelet-német márka helyébe.

Az érmék

 Az 1 és 2 márkások réznikkel ötvözetből készültek. Az 5 márkások 1975-ig ezüstből, utána ezt is réznikkelből verték. Az érméken található betűjelzések (mint a korábbi érméken) a verdéket jelölték: A- Berlin, D – München, E – Muldenhutten, F – Stuttgart, G – Karslruhe, J – Hamburg.

Német 1 márkás fémpénz elő- és hátlapja.

Az egymárkások közül az 1968-ban vert,

J betűjelű darabok érik a legtöbbet.

 F verdejelű 10 Pfennig 1950.

Bankjegyek

A német márka bankjegyekből négy sorozatot bocsátottak ki. Az első sorozatot 1948-ban a szövetséges hadsereg bocsátotta ki.

 A második sorozatot 1948-ban adta ki a frissen létrehozott Bank Deutscher Länder. A bankjegyek külleme hasonlított az amerikai dolláréhoz és a francia frankéhoz, mivel az egyes címletek tervezését és gyártását megosztva végezte a Banque de France és az American Bank Note Company.

 A harmadik sorozatot 1960-ban a Deutsche Bundesbank adta ki. A bankjegyeken semleges szimbólumok, épületek és híres festők festményei szerepeltek. Címletek: 5, 10, 20, 50, 100, 500 és 1000 márka.

1963-ban és 1980-ban kibocsátott 100 márkás bankjegy

 A negyedik sorozatot 1990-től kezdődően hozta forgalomba a Deutsche Bundesbank, hogy felvegye a harcot a fejlődő bankjegyhamisítási technikákkal. A bankjegyek német művészeket és tudósokat, illetve a munkájukhoz kapcsolódó helyszíneket, eszközöket és szimbólumokat ábrázoltak.

 A negyedik sorozatban jelent meg először a kétszáz márkás címlet, melynek célja a százmárkások forgalmának csökkentése (százmárkás bankjegyek tették ki a teljes bankjegyállomány 54%-át) és a 100 és 500 márkás címletek közötti „űr” betöltése. Ennek ellenére a kétszáz márkás nem vált népszerűvé.

Az 1990-es évek közvéleménykutatásai szerint a többség elutasította a német márka euróra cserélését, és még ma is jelentős azok száma, akik a márkához való visszatérést tartanák helyesnek. Az euró hivatalosan 1999. január 1-jétől vált Németország törvényes pénznemévé. Becslések szerint Németországban mintegy 13.2 milliárd márkát, vagyis kb. 6.75 milliárd euró értékű régi valutát birtokolnak továbbra is a lakosok. A Bundesbank adatai szerint 2014. november végén 172 millió darab márkabankjegyet és mintegy 23,8 milliárd érmét nem váltottak még be. A Bundesbank még ennél is nagyobb márkakészleteket sejt külföldön. Különösen a volt Jugoszlávia utódállamaiban és Kelet-Európa más részein szolgál még a márka másodvalutaként. 2014 november végén 6,4 milliárd márkányi - ez 3,27 milliárd euró értékének felel meg - bankjegyet és 6,9 márkányi érmét (3,53 milliárd euró) nem váltottak be, vagyis összesen 13,3 milliárd márka volt még "forgalomban", a bank becslései szerint.

A kivont fém és papírpénzek beválthatóak az 1096 Budapest, Ráday u. 1-3. alatt található General Change kft-nél.

Forrás: wikipedia,

James Mackay: Érmek és Éremgyűjtés